Élve eltemetve

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars6 Stars7 Stars8 Stars9 Stars10 Stars (12 szavazat, átlag: 7,00 / 10)
Loading...

–    Ezeket a Koncárból jól seggbe kellene dugni. Ó, bocsánat, kisasszony!

A kisasszony csak elmosolyodott. Ismerte ő az ilyeneket, akik csak a sötétben merészek.

— Tizenöt napig lármáztak – folytatta a mondókáját a meleg sötétségben. Nekem, meg megbeszélésem van a külföldi beruházókkal! Annyit beszélnek erről, hogy csak na! Az az ember átrepült hatezer kilométert, és minden stimmelt, nekem pedig csak hat emelettel kellett lejjebb jönnöm… Ez csak nálunk lehetséges! És ide fektessenek be? Jobb, ha a pénzt a Szávába dobják!

Hátára feküdt és készen állt a Boba gyakorlott fasszopására.

Szex a liftben

–    Talán áramszünet van? – mondta Boba, és játszadozni kezdett a gombjaival. Tipikus női reakció; amikor a technika felmondja a szolgálatot, ők valami varázslatot próbálnak segítségül hívni.

–    Igen, és két napra a nagyjavítás után – mondta Mersud és fújt egyet. – Mindent és fújt egyet. Mindent összevissza kapcsoltak be, hát hogy is ne! Láttam őket, részegek voltak, mint a disznók, el sem mozdultak az üveg mellől. Hány óra van egyáltalán? Ebben a sötétségben…

Boba megnyomta a gombot digitális óráján.

–    9.18.

–    Na, készen vagyunk – jajdult fel Mersud. – Az olyan embereket, akik késnek, az amerikaiak egyáltalán nem veszik komolyan. Ezektől a dollároktól el is búcsúzhatunk.

Még valamit szeretett volna mondani, de ehelyett csak idegesen felsóhajtott, és letette az aktatáskáját a padlóra.

–    És. most? – kérdezte Boba,

–    Nem tudom – felelte Mersud, és egy kis harkály gyorsaságával elkezdte a riasztógombot nyomkodni. Aztán dühösen verni akart az ajtóra, de kiderült, hogy csak a csupasz fal van előtte. Ez egy olyan bolond felhőkarcoló volt, amelynek a félemeletén nincs ajtaja. A sötétség teljes volt. – Hat hónap múlva majd felfedezik a csontvázainkat.

–    Milyen helyzetben? – kérdezte Boba, és elnevette magát. Mersud érezte, hogy megrázkódott a herezacskója, de elhatározta, hogy mindezt csak ábrándképnek tekinti.

–    Tudja mit, ha csak egy felvonó volna, oda se neki. De kettő van. Egyszerűen a másikat fogják majd hívni. Az ember meg is halhatna, és ők a kisujjukat sem mozdítanák. Gyalog is lemehettem volna ezt a hat emeletet. És méghozzá egészségesebb is.

–    Élve eltemetve – mondta Boba kísérteties hangon, utána pedig megint csengő nevetést hallatott.

–    Magának ez nevetséges! Fütyülnek maguk egyetemisták mindenre. Azért is megy minden így nálunk!

–    Igen, igen, mindezért mi vagyunk a hibásak, mintha az adósságokat is mi csináltuk volna.

–    A szüleitek csinálták, hogy Coca-Colát vásároljanak nektek.

–    Hogyne hogyne, igen igen – felelte Boba ironikusan, és itt a társalgás megint megakadt.

A sötétségben és a csendben Mersud megint a gombokra vetette magát, habár tudta, hogy ebből segítség nem lesz. Úgy tetszett neki, hogy ezzel ezt a mafla gyártmányt direkt az agyában csipkedi

–    egyszerre azt kívánta, hogy vele együtt szenvedjen.

–    Tudja, mit? – mondta Boba hirtelen.

–    Mit? – kérdezte Mersud.

–    Olvasta a Germinált?

–    Maga azt akarná hogy olvassunk?

–    kérdezte meghökkenve. – Ebben a sötétségben?

–    Nem.

–    Akkor?

–    Hát magát kérdeztem. Olvasta-e a Germinált?

A sötétben nem láthatta a vállvonogatását.

–    Mit tudom én, mindig úgy másoltam le az irodalmit.

–    Ők ketten eltorlaszolva találták magukat, nincs segítség. És mit csinálhattak mást, mint hogy dugtak egy jót.

Mersud nyelt egyet, és érezte, hogy a homlokán nagy cseppekben kiütött a verejték. Tudta, hogy ezután csak hallgathat, vagy valami ostobaságot mondhat.

A másodikra szánta el magát.

–    Maga az egyetemen irodalmat hallgat?

–    Romanisztikát. El vagyok ragadtatva a francia kultúrától. Mindenféleképpen – tette hozzá jelentőségteljesen, egy hosszabb szünet után.

–    Én is – mondta Mersud, és elkapta a lány mellét. Maga sem tudta, hogy miért csinálta ezt, mert valójában nem is volt kedve hozzá. Talán csak leckét akart adni a taknyosnak. Vagy csak a zavarát akarta leplezni.

A reakció váratlan volt. Érezte, hogy milyen gorombán lökte el a kezét. –    Hé, nem tévedt el ön egy kicsit?

–    Kérem – mondta, hogy valamit mondjon.

–    Él a mancsokkal, ne is merészeljen! A hangjában azonban valami másként csengett és ez Mersudot egészen zavarba hozta. Hagyta, hogy a hallgatás jó darabig eltartson, boldog volt, hogy sötét van, és hogy nem látszik, hogy úgy elvörösödött, mint a rák. Boba is hallgatott, és a sötétben Mersud érezte, hogy rátapasztotta izzó szembogarait.

–    Nem tudom – mondta végül is. -Bocsásson meg.

–    Mit bocsássák-meg?

–    Már egy éve, hogy ebben a házban van…

–    Igeeen?

–    És mindig meztelenül sétál a közös teraszon.

–    Igen, és mi köze annak ehhez?

–    Semmi – válaszolta Mersud, de érezte, hogy itt lappang valami összefüggés.

–    És tetszett magának az, amit látott?

–    kérdezte Boba valami gonoszsággal a hangjában.

–    Én nős ember vagyok, és két gyerekem van – válaszolta Mersud.

–    Ez nem felelet az én kérdésemre -mondta Boba szigorúan.

–    És milyen választ vár magácska? Hogy sajnáltam, amiért nős vagyok és két gyerekem van? – A sóhaj olyan mély volt, hogy meglehet, hogy ez volt az első zaj, amelyik a zárt liftből a külső világba jutott.

–    Milyen összefüggés van a kettő között?

–    Milyen összefüggés van… ismételte visszhangként, és még egyszer mélyen felsóhajtott. Neki egy percre úgy tűnt, hogy ennek nincs is semmi köze ahhoz.

–    Hallottam, mert azt mesélik, hogy maguk üzletemberek mindenhol kefélnek, mint a veszettek.

–    Jól mondja, ezek mesék – mondta Mersud valami szomorúsággal a hangjában.

–    Maga nem?

Összeráncolta a homlokát.

–    Miért érdekli ez ennyire?

–    Azért, mert én kíváncsi lány vagyok.

–    És mi érdekli még ezenkívül?

–    Hogy néz ki egy körülmetélt hímvessző?

Mersud kővé meredt. Úgy tűnt neki, hogy nem jól hall.

–    A neve után ítélve, maga azok közül való.

–    Kérem? – mordult fel tompán Mersud, miközben érezte, hogy megroggyannak a térdei.

–    Kár, hogy sötét van – mondta Boba, és újra csörgetni kezdte gombjait.

–    Hagyja már abba ezt a csörgést!

–    Miért ilyen ideges? – kérdezte a lány aggódó hangon.

–    Hogy miért vagyok ideges? Hülyén érzem magamat. A megbeszélésről kések….

–    Amikor az én kedvesem ideges, szépen leszopom és rögtön megnyugszik. Egészségesebb a csillapítószernél.

Hosszú csend következett. Csak a férfi nyugtalan lélegzése hallatszott, és az, ahogy a homlokáról nagy cseppekben gördült le a veríték. A hallgatás egy örökkévalóságnak tűnt, amikor Mersud megszólalt, hangja durva volt.

–    Mit akarsz te voltaképpen, kislány?

–    Unalmas az életem, hát szórakozom. De mit is csináljon az ember ilyen sötétben?

–    Valóban, mit is csináljon?

–    Kellemesen csevegünk, mi rossz van ebben?

–    Semmi – válaszolta Mersud rekedten. – Éppen semmi.

–    Haragszol? – kérdezte a lány, áttérve a tegezésre.

–    Szemmel láthatólag, nem – felelt a férfi egy olyan anyatigris hangján, akinek ellopták a kölykeit.

–    Hazudsz, érzem a hangodból, hogy haragszol. Talán olyat mondtam, amit nem kellett volna?

–    Nem – feleli visszafojtott lélegzettel. – Várni fogjuk a szerelőket.

–    Megmutatod?

–    Mit?

–    Hát a péniszed, hogy körül van-e metélve?

–    Tessék?

–    Igen, vagy nem?

–    Nézd meg magad. – Maga sem tudta, miért mondott ilyet. Egy mélyreható pszichoanalízis bizonyosan kiderítené az igazi okát, de a mi terjedelmünk nem engedi meg, hogy erre is kitérjünk.

–    Szabad? – kérdezte Boba, és odanyúlt a sliccéhez. Letérdelt, és lassan elkezdte kigombolni. Mersud mozdulatlanul, megkövültén állt. Nem akart ebben részt venni, tiszta akart maradni. Először csak azt érezte, hogy megrezzen a szövetnadrág, és a cipzár surrogása hallatszott. Akkor a hideg és vékony ujjak megindultak befelé, utat törve a sliccen és a fehér alsónadrágon keresztül, és egy kis fészket alkottak a dagadó herék alatt, utána hamar az egész szerszámot egyszerűen kihúzták.

Mersud megpróbálta meggyőzni magát arról, hogy mindez mással történik.

–    Van öngyújtód? Világítsd már meg egy kicsit – mondta Boba gyakorlatias hangon.

Mersud a zakója zsebébe nyúlt, és előhúzott egy villanót. Villantott egyet, és megvilágította Boba fénylő kerek arcát az ő hímtagja előtt. A fény remegett, bizonyára a remegő kéz miatt.

Rájött, hogy megpróbál visszaemlékezni arra, hogy mennyi gáz is lehet még az öngyújtóban. Teljesen erre a gondolatra összpontosított. Egészen ártatlan, gondolatnak tűnt előtte.

–    Ó, szóval ez így néz ki – mondta Boba, és megpróbálta a makkra ráhúzni a nem létező bőrt. – Olyan édes így fityma nélkül, hogy a legszívesebben megenném.

–    Ugyan már, csak azt ne mondd, hogy nem láttál még… – mondta Mersud olyan hangon, mint a repedt fazék.

–    Tényleg nem! – állította a lány őszintén. – Olyan társaságban forgolódtam. És mindig ilyen?

–    Mindig – felelte a megkövült fáklyavivő.

–    És ha megfeszül? Amikor teljesen feláll a faszod?

–    Akkor kiváltképpen.

–    Hadd lám! – mondta

Nyugodt, feszélyezetlen viselkedése nagyban segítette Mersudot is, hogy felengedjen. Úgy határozott, hogy semmire sem fog gondolni, egyszerűen csak átengedi magát ennek a meleg, édes érzésnek. Ha az ember lelkileg nem vesz részt az ilyesmiben, akkor az nem is megcsalás. Ennek az álláspontnak az eredménye rögtön megmutatkozott álló helyzetben.

–    Mekkora fasz! – kurjantott fel Boba elbűvölve. – Nálatok, bosnyákoknál mindig ilyen hatalmas?

Körülmetélt hímvessző

–    Ügy mesélik.

–    És is így hallottam. De miért van így?

–    Az én nagymamám, Hafiza azt mondta, azért, mert a bosnyákok szegény népek, és nem jut arra, hogy a gyerekeknek játékokat vegyenek. A gyerkőcök kis ingekben szaladgálnak, és az a szórakozásuk, hogy mindig húzgálják. Attól növekszik. Lamarckizmus.

Boba hangosan, vidáman felkacagott.

–    Ez csak feltevés.

–    Nézd meg holnap, hogy meglásd, nőtt-e egy kicsit még – mondta a lány évődve. – De valóban gyönyörű a péniszed – tette hozzá csodálattal – tekintet nélkül a származására. Ó, micsoda édes feje van, adhatok egy puszit rá? Szereted ha a makkodat puszilgatják? Vagy inkább szopjam? Mit szeretnél?

Mersud csak mormogott valamit, amit Boba beleegyezésnek vélt. Cuppantott egyet rá, oda, ahol a legszélesebb, utána pedig nyelvével a makk tetejéhez ért. Az öngyújtó lángja ismét megremegett, mintha ki akarna aludni.

–    Szereted, amikor ezt csinálom? Szopogassam a makkodat?

Megint csak mormogás hallatszott.

–    Olyan édes, bevehetem egy kicsit a számba? Szeretném érezni a farkad ízét!

Megint ugyanaz a hang.

A lány a szájába vette, és hogy lerövidítsük a mesét, szopni kezdte a kemény, körülmetélt faszt. Mikinek köszönhetően, aki megtanította a mély torok módszerére, az álla majdnem Mersud herezacskójához ért. A férfi elképedve bámulta ezt a csodát. Ilyen szopásban még sohasem volt része! Az ő Vesnája rögtön fuldokolni kezdett, alighogy a garatja kezdetéhez ért a farkának a vége. Ez új élmény volt. Most kezdte csak felfogni, hogy mennyi minden kimaradt az életéből.

–    Te egy boszorka vagy – mondta halkan, egyszerre lázba jőve attól a vágytól, hogy meglovagoltassa egy kicsit a seprűnyelén. A lány úgy köszönte meg a dicséretet, hogy könnyedén megnyomkodta a herezacskóját. Lassan kihúzta virgonc nyelve alól a péniszét.

–    Hogy esett?

–    Még – mondta amaz tömören, és eloltotta az öngyújtót. A sötétségben úgy érezte magát, mintha téren és időn kívül állna.

–    Csak ne élvezz belém.

–    Nem fogok – mondta, és nyelt egyet. Lesz ami lesz, egyszer élünk csak. Az öngyújtót a zsebébe tette, a farkát meg a lány szájába. Azt akarta, hogy mindkét keze szabadon maradjon. Ujjaival beletúrt Boba hajába, megfogta a fejét és elkezdte simogatni a füleit. Utána lejjebb csúszott a keze, a nyakra, vállakra. Felfedezte, hogy kigombolhatja a blúzát, és megfoghatja a mellét. Kicsik voltak és kemények, duzzadt mellbimbókkal. Várta, mikor oszlik szét ez az álom, közben pedig a ciciket dagasztotta.

A lány kihúzta szájából a kemény faszt és még egyszer figyelmeztette:

–    Ne élvezz belém!

–    Ne aggódj, nem fogok.

Ő maga is azt kívánta, hogy minél tovább eltartson, mindenből kikapcsolódva. Nem gondolni Vesnára, aki nem tartozott a megbocsátó nők közé. Katolikus neveltetésű, érintetlen szűz, három éven keresztül vitázott a szüleivel, míg végül mégis kiházasították. De ez nem megcsalás, semmi nem látszik, sohasem tudja meg, ő pedig olyasmiről álmodik, aminek Vesna is örülni fog. Ö nem csinál semmit, ő csak áll és hagyja, hogy vele csinálják.

Boba kigombolta a nadrágját, és térdig leereszkedett. Utána az alsónadrágjával is így tett. Kivette a péniszét a szájából és most nyalogatni kezdte mindenütt: a herezacskóját, combjait, a fogaival a szőrét tépkedte, míg nedves ujjával a fenekébe próbálkozott bejutni. Azután felfelé indult, és a mellbimbóit a férfi mind erősebb szorításainak tette ki.

Hirtelen kiegyenesedett, és zamatos szájával rátapadt az övére. Megszédítette a saját farkának az illata. A kezei Boba oldalbordái felé vonultak, a csípőin keresztül, majd rövid szoknyájának a szélére ereszkedtek le, felemelte, utána a harisnyanadrágba bújtak és gyúrni kezdték az izzadt és borzongó hátsórészt.

–    Ó, milyen tüzes vagy – mondta Boba. – Gyönyörű vagy, amikor így begyulladsz. –    Ne beszélj – mondta Mersud halkan.

–    Nagyszerű kezed van, milyen klassz ahogy szorongatsz.

Ő még szenvedélyesebben szorította meg a hímvesszőjét, majd pedig Boba a duzzadt vénuszdombjához nyomta. Mersud  mind a két keze a lány bugyijában volt, és erőteljesen elkezdte széjjelhúzni a fenekét, mintha a farka teljes egészével beléjük szeretne furakodni. Azután a bugyiját és a harisnyanadrágot együtt lehúzta, anélkül, hogy a kezét kivette volna belőlük.

–    Ne – mondta halkan a lány.

–    Miért? – kérdezte Mersud még halkabban.

–    Jöhet valaki.

Mersud hangtalanul felnevetett, és folytatta ott, ahol abbahagyta, A lány bugyija most már csaknem a térdénél volt, és amíg Boba egészen a mandulájáig tolta be a nyelvét, az ő jobb keze a lány punciján matatott. A rövid, éppen serkenő szőrzet szúrós volt, mint a kefén, hirtelen úgy érezte, mintha a kezét valaki forró vízzel leöntötte volna. Sohasem képzelte, hogy ez a hely ilyen meleg és nedves is lehet. Amikor az ujjaival végigment a csiklóján, úgy megrázkódott, hogy azt gondolta, rögtön kielégül.

–    Ne – mondta Boba. – Ne, mert meghalok.

–    Halj meg mondta ő – haljunk meg együtt. – És folytatta ott, ahol abbahagyta.

A makkja Boba szőrzetében találta magát, utána a lábai közé siklott. Úgy érezte, mintha pocsolyában cuppogna, és hogy a farka tényleg olyan kemény, hogy Boba egész súlyával nyergelhetne rajta. Egyszerűen nem tudta elhinni, hogy ilyen kemény lehet neki, mert ilyen nem volt középiskolás kora óta. Méghozzá azután, hogy Vesnát kétszer megkefélte az éjjel. De Vesna most fényévnyi messzeségben volt.

–    Aaaa – mondta Boba. – Többet ne.

–    Nekem sem könnyű – mondta őszintén, és megpróbálta letolni a harisnyanadrágot és a bugyit a lány térdei alá.

–    Ne. Jöhet valaki.

–    Nem jön senki. A Koacarban sztrájkolnak. Hétfőn fedeznek fel majd bennünket.

Boba halkan elnevette magát.

–    Nem hangzik rosszul.

Egy kicsit meghajtotta a térdeit, megfogta Boba ülepét, és erősen magához húzta. Ostoba póz volt. Ha nem lenne ilyen nagy a fasza, oda sem érne Bobáig. Így azonban legalább a makkja csúszott be a megduzzadt csiklón át.

–    Aaaa – mondta Boba.

–    Boba, Boba… – dadogta ő.

–    Hogy gondolod ezt, így nem lehet

–    mondta Boba izgatottan suttogva.

–    Vedd le a bugyidat. Legalább egyik lábadról.

–    Hogyan?

–    Így. A balt, a balt. Csak emeld fel.

–    Nem bírom. Tornacipőm van.

–    Majd én leveszem. Egyik lábadat könnyen áthúzod.

–    Majd jön valaki.

–    Dehogy, nem jön senki. Így-így. Szeretlek. Add csak a kis lábacskádat. Milyen édes puncikád van.

–    Ne.

–    Csak egy kicsit megnyalom, csak egyszer.

Most Mersud állt térden, a lány rövid szőrzetébe dugott arccal, nyelvével pedig megpróbálta elérni a tüzes lyukacskát.

–    Ne, ne – mondta Boba forró suttogással. – Ez már erőszakolás.

–    Természetes, hogy erőszakolás -felelt ő ugyanolyan hangon. – Megerőszakollak, itt nincs mentség.

–    Ó, ne erőszakolj meg.

–    Megteszem, széttépem azt az édes kis puncidat, semmi sem marad belőle.

–    Ne, ne az én kis pinám!

–    De akarom. Az enyém kell, hogy legyél.

Fölegyenesedett, és megfogta a lányt a bal térde alatt, majd felemelte azt, és átemelte a jobb könyökén.

Farkának hegye már a vagina nyílásában volt

–    Az enyém kell, hogy legyél – ismételte dadogó suttogással. – Csak az enyém. – Eközben farkának hegye már a vagina nyílásában is volt, érezte ahogy lüktető makkját szorosan átöleli az a fiatal punci.

–    Ne. Ez erőszak. Ne.

–    Természetes, hogy erőszak.

–    Nehéz pszichikai következményei lesznek. Izomgyulladás – mondta Boba, és csöndes nevetésre fakadt.

–    Ne nevessél, a!

–    A! – felelte Boba.

–    A, a? – folytatta ő a társalgást. – Na mondd csak – mondta elfojtott hangon – még most is nevethetnéked van?… ha… kedved van nevetni… ha… ha… ha… most nevess…

–    A… a… a… ne… neee…

Megszédült a fejük, az egész világ elveszett, és úgy tűnt nekik, mintha süllyednének.

A földszintre süllyedtek le.

Felgyulladt a villany, kinyílott az ajtó.

Marko Mazibratovic, a nyolcadik emeleti nyugdíjas, Kata Kerovic háziasszony a negyedikről és a két lánya, Anamarija és Eleonora, hat és nyolc évesek, Vinko Filipovic, másodéves közgazdászhallgató, Jovo Udmanic rendőr és Mara Cakula, a közelben lévő trafik vezetője – mindannyian látták: bugyi és harisnyanadrág a padlón, és csak az egyik lábon, a fehér comb a szürke ruhás fiatal közgazdász karján, az ugyanolyan színű nadrág térdig letolva, és a fluoreszkáló világosság, amint visszaverődik a nedvvel elöntött férfiasságáról, amely vadul egészen eddig a pillanatig ki-be járt a szűk vaginácskában.

Boba pedig vékony hangon rákezdett:

–    Erőszaaaaaak… !!!

Volt már alkalmi kapcsolatod?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Kapcsolódó bejegyzések

  • Egy Swinger klubban vesztettem el a szüzességem Egyszer csak elakadt a lélegzetem, amikor éreztem, hogy hátulról valaki megfogja a melleimet. Nyakamon éreztem forró leheletét, és végigfutott rajtam a remegés, amikor a fülembe nyalt.
  • Légikisasszonyok Én Mira melleit gyúrtam, ő a péniszemen lovagolt tökeimet ritmusosan áztatva puncija nedvében, miközben vállaimmal Renáta farát emeltem és tartottam olyan magasságban, hogy nyelvemmel a popsilyukáig jussak, majd vissza a még soha nem […]
  • Szeretők Ekkor a férfi felállt, ledobta magjáról a nadrágját, ingét és alsóneműjét. Hímvesszője szépen, kitárulkozott makkjával, a fitymájával hátracsúszva ágaskodott teljes merevségében az ég felé. Nem hagyott a lánynak sok időt a […]
  • Fotózás Benyúltam hátul két oldalról a bugyijába és úgy szorítottam magamhoz. Éreztem, ahogy a hímvesszőm a szeméremdombját dörzsöli és ő is igyekezett mindjobban hozzám tapadni. Egyik kezemet kihúztam a bugyijából és az inge alatt óvatosan […]
  • Szex a japánnal Hunyd le a szemed és gondolj a faszomra! - parancsolta. - Milyennek képzeled hímvesszőm? Amikor kinyitottam a szemem, már az arcom fölött térdelt. A bőre nőiesen fehér volt, a farka pedig egyenes, kemény és lassan lüktetett. Nyelvem […]
  • Kefélés az osztálytalálkozó után A lányok lefektettek. Az egyikük hozzám bújt és csókolózni kezdtünk, egy másik a testemet csókolgatta, a másik kettő pedig a hímvesszőmet és a herezacskómat felváltva kóstolgatta. Aztán valamelyik egy óvszert húzott a farkamra és beleült. […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.